Balatonfüreden lefilmeztük az egyik legszebb, és valószínűleg legmókásabb récefajt. Így most a rendkívül attraktív és különösen aktív kontyos récét (Aythya fuligula) mutatjuk be, amely a Balaton téli vendégeként varázsolja el a természetjárókat.
A kontyos réce (Aythya fuligula) 1965 óta hazánkban is fészkel, leginkább a Dunántúlon. Télen azonban a fészkelő egyedek mellett jelentős számú átvonuló példánnyal is találkozhatunk kisebb-nagyobb csapatokban. Ilyenkor a madarak a be nem fagyó vízfelületeken keresnek menedéket. A fagyos hónapokban a nyílt vízfelszín kincset ér számukra, amelyen békésen osztoznak a tőkés récékkel, bütykös hattyúkkal és szárcsákkal.
A kifejlett madár testhossza 40–47 centiméter, míg szárnyfesztávolsága 67–73 centiméter között mozog. A hím (gácsér) rendkívül attraktív: fejéhez simuló, le lógó tollkontya van – bár ez nem minden pozícióban látszik –, és könnyen megkülönböztethető más récefajoktól kontrasztos, fekete-fehér tollazatáról. A tojó szerényebb színezetű, a sötétbarna meleg árnyalataiban tündököl, ám egyéniségét tekintve semmivel sem marad el a látványos hím mögött.
A faj kiváló bukóréce: akár 6-7 méter mélyre is lemerül a táplálékáért, amely elsősorban apró halakból áll. Az állati eredetű táplálék mellett puhatestűeket (például kagylókat), vízi rovarokat, lárvákat, valamint különféle növényi részeket is szívesen fogyaszt.
Költőterületei alapvetően Észak-Európában és Ázsia északi részein találhatók, ahol a nagyobb vízmélységű, sűrű, magas növényzettel övezett, tiszta vizű tavakat részesítik előnyben. A fészket a tojó növényi anyagokból építi, jól eldugott, sűrű parti növényzet takarásában. A fészekalj általában 5-12 piszkosfehér tojásból áll, melyeken a tojó 24 napig kotlik. A fiókák gyorsan fejlődnek, és 45-50 napos korukban, röpképesen hagyják el a fészket. Érdekesség, hogy a tojók gyakran használják egymás fészkeit, és ilyenkor előfordul, hogy két tojó közösen kotlik egyetlen, hatalmas tojáshalmon.
Az európai állomány jelentős része a tengerpartok mentén, valamint a nagyobb, be nem fagyó folyókon és tavakon vészeli át a telet. Azok a példányok, amelyekkel hazánkban találkozunk, többnyire Nyugat- és Délnyugat-Európa felé tartanak, ám egyre többen döntenek úgy, hogy nálunk telelnek át. A Balatonon különösen kedvelik a Tihanyi rév környékét, ahol az áramlatok miatt sokáig nyílt marad a víz, valamint a kikötők hajói által tört, jégmentes foltokat. Magyarországon ritka fészkelőként tartjuk számon: 2013–2018 között legalább 5 pár költött hazánkban, de akadt olyan év is, amikor mintegy 50 költő párt regisztráltak a Hanságban, Sárvár térségében és Tatán.
A kontyos réce (Aythya fuligula) Magyarországon védett faj, visszatérése minden évben nagy öröm a természetbúvárok számára. Sajnos az állományt komoly veszélyek fenyegetik: a kézre került elpusztult egyedek vizsgálata során a legtöbb esetben lőtt sebeket tapasztalnak a szakemberek. Ebből egyértelműen megállapítható, hogy a kontyos récéket leginkább az illegális elejtések, valamint a felelőtlen, fajismeret nélküli récevadászat veszélyezteti hazánkban.