Keresztcsőrű

A keresztcsőrű (Loxia curvirostra) Európa, Ázsia és Észak-Amerika lucos fenyveseiben és elegyes erdeiben él. Teljesen keresztben álló csőrkáváival arra specializálódott, hogy hozzáférjen legfontosabb táplálékához, a fenyőmagokhoz. Speciális csőrével feszíti szét a tobozpikkelyeket, és nyelvével húzza ki a magot. Így lehetősége nyílik egy olyan gazdag táplálékbázis felhasználására, amihez csak kevés állatfaj juthat hozzá.

A faj hímje feltűnő téglavörös színezetű, míg a tojó jóval visszafogottabb olajzöld tollazatot visel, sárga farokcsíkkal.

Magasan fekvő fenyvesekben fészkel. A szakirodalom szerint az év szinte bármely hónapjában fészkelésbe kezdhet, köztük a leghidegebb téli hónapokban is. Ez azt jelenti, hogy a csupasz utódok sokszor erős fagyok közepette cseperednek fel a fészekben. Igazi kihívás lehet ez az apró fiókák számára. A szülők a fiókákat addig táplálják, míg a csőrük nem erősödik meg annyira, hogy a toboz pikkelyeit önállóan is szét tudják nyitni.