Havasi cincér

A nőstény napsütötte bükktörzsek meglazult kérge alá rakja petéit. A lárvák a holt faanyagban rágnak, keresztül-kasul furkálva a fatestet. Pár év múlva bebábozódnak. A bábok rejtett helyen, a fa felszínétől több centiméter mélységben találhatóak. Az imágók júniustól láthatóak, átalakulás után ovális nyíláson át jutnak a szabadba. A nappal aktív, melegkedvelő imágók közül először a hímekkel találkozhatunk, mert nekik területet kell foglalni kidőlt fák törzsén, vagy elhalt bükkfarakásokon. Hevesen védelmezik a területüket fajtársaikkal szemben. A harc a kérgen és a levegőben, röptükben is folytatódhat.

A nőstények egy héttel később jelennek meg. Párzás után a hím párjával marad. Július végére a hím elpusztul, a nőstény pedig peterakó hely keresésébe kezd. Augusztus közepén ők is elpusztulnak. A rövid imágó szakasz alatt leveleket és a fák kifolyó nedvét fogyasztják.

Sokan Európa egyik legszebb bogarának tartják. A hím csápja hosszabb, mint a teste, míg a nőstényé körülbelül testhosszúságú. Kültakarójának alapszíne fekete, de mindenütt nagyon sűrűn álló, igen rövid szőrök fedik, amelyek az alap felületét szinte teljesen eltakarják. A szőrök legnagyobbrészt kékesszürkék, de az előháton és a szárnyfedőkön több bársonyosnak látszó fekete foltba tömörülnek, amelyeket világosabb sáv keretez.

A havasi cincér az Ibériai-félszigettől a Kaukázus hegységig számos helyen megtalálható Európa kontinentális és mediterrán területein, de Közép-Európában már sok helyen kipusztult. Magyarországon elsősorban a középhegységekben és a Mecsek, illetve a Dunántúli-dombság bükköseiben találkozhatunk vele. A Soproni-hegységben ritka, a Kőszegi-hegységben és az Alpokalja más területein nem él.

A havasi cincért az adott területről teljesen kiirtja a fák minden egyedét eltávolító tarvágás. Az imágók legfeljebb egy kilométer távolságra repülnek, így a túlélők esélye is viszonylag kicsi. A természetes módon kidőlt, megsérült vagy beteg fák eltávolítása az erdőből szintén csökkenti az állományát, mert ezek a lárvák fejlődési helyei. A holtfával elszállított lárvák az élőhelyről kikerülve megsemmisülnek, de a vegyszeres kezelések is jelentősen csökkentik az állományt. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő, hazánkban is védett faj.